Az orosz fellépés, a "külső sokk" meglepetést okozott, és romba döntött egy 15-25 éves álmot, amely arról szólt, hogy a területi kérdéseknek már nincs jelentőségük, csak a verseny számít – mondta a külügyminiszter Brüsszelben. Európa csak kullog az események után, pedig Ukrajnának nagyobb támogatásra van szüksége. A nemzetközi jogból nem lehet engedni – jelentette ki Martonyi János.
Már majdnem 24 órája lejárt az ultimátum, de egyelőre nem kezdődött meg az ukránok terrorellenes akciója az oroszbarát fegyveresek ellen. Közben Obama és Putyin telefonon beszéltek, de még az sem tiszta, ki hívott fel kit. Kijevben közben kis híján meglincseltek egy Janukovics-párti politikai vezetőt.
Bővül az uniós szankciókkal sújtottak köre, rendkívüli EU-csúcs sem kizárt - ez derült ki abból, amit Martonyi János külügyminiszter osztott meg újságírókkal hétfőn. Az unió úgy értékeli, hogy az utóbbi napok eseményei nem enyhítették a válságot, sokkal inkább ennek ellenkezője történt.
A bank azzal indokolta az intézkedést, hogy részben ezzel kíván könnyíteni a nemzeti valutára, a hrivnyára nehezedő nyomáson.
Kijevben járt a hét végén John Brennan, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, ezt a Fehér Ház is megerősítette.
Francois Hollande francia és Barack Obama amerikai elnök "ugyanazokat az aggodalmakat osztja" az Ukrajnában történt erőszakos cselekmények miatt. Elképzelhető, hogy az uniós állam- és kormányfők a jövő héten újabb szankciókról döntenek Oroszországgal szemben, amennyiben a csütörtökre tervezett genfi találkozó után is fokozódik a helyzet.
A Chatham House orosz és eurázsiai kutatási programjának vezetője, John Lough szerint Putyin magatartásából arra is következtetni lehet, hogy az orosz államfő megítélése szerint az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak nincs kidolgozott koncepciója Ukrajna stabilizálására, és sem az EU, sem Amerika nem érez jelentősebb késztetést az ukrán gazdaság pénzügyi kisegítésére.
Hétfő reggel lejárt az ukrán kormány által az oroszbarát tüntetőknek adott ultimátum. Az ügyvivő államfő aláírta a terrorellenes rendeletet, ami egy válaszcsapás kezdete lehet. A rendelet szövegét rögtön titkosították.
Az oroszpárti szakadárok Putyinhoz, az ideiglenes ukrán államfő az ENSZ-főtitkárhoz fordult. Kelet-Ukrajna több városában harcok folynak. Az Európai Unió külügyminisztereinek tanácsa eközben arról döntött, hogy 1 milliárd euró pénzügyi támogatás ajánlanak fel Kijevnek, és november elsejéig eltörlik az Ukrajnából származó termékek vámtarifáit. Az Egyesült Államok is ad egymilliárd dollárt.
Már 22 név szerepel az EU szankciós listáján, miután négy újabb személyt írtak fel rá. A neveket egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Megugrott az orosz CDS-felár, emelkedtek az állampapírhozamok, estek a kötvényárfolyamok az orosz-ukrán feszültség nyomán.
Hétfőn reggel nyolc óráig kaptak határidőt a kelet-ukrajnai oroszpárti fegyveresek, hogy letegyék a fegyvert. A határidő lejárt, de nem adták meg magukat.
Nem közeledett az orosz és az ukrán álláspont a Biztonsági Tanács ülésén. Az ukránok terrorista művelettel vádolják Oroszországot, és reggel 8-ig adtak időt az ukrajnai intézményeket elfoglaló fegyvereseknek a fegyverletételre.
Szankciókat jelentett be hét krími szakadár és az Oroszországhoz csatolt félszigeten működő Csernomornyeftyegaz gázvállalat ellen pénteken az amerikai pénzügyminisztérium.
Az FGSZ Földgázszállító Zrt. éves szinten 6,1 milliárd köbméter gázt tud Ukrajnába szállítani, a technikai és a jogi feltételek tavaly március óta megvannak - közölte a társaság pénteken.
Elfogadta a Krím új alkotmányát pénteken az Oroszország által bekebelezett ukrajnai terület parlamentje. A 10 fejezetből és 95 cikkelyből álló dokumentum javarészt az orosz alkotmány mása.
Magyarország készen áll az Ukrajnába irányuló gázszállításra, ennek technikai feltételei adottak - mondta Martonyi János külügyminiszter, amikor csütörtökön fogadta Danilo Lubkivszkij ukrán külügyminiszter-helyettest. A Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető azt is elmondta vendégének, hogy Magyarország változatlanul kiáll Ukrajna területi egysége mellett.
"Felszólítom Oroszországot, hogy vonja vissza az ukrán határon állomásázó katonai egységeit, és kezdjen párbeszédet az ukrán kormánnyal" – jelentette ki Rasmussen, aki azt is mondta, hogy a hidegháború befejezése óta most első ízben történt meg, hogy egy állam "katonai erővel" megpróbálja megszerezni szomszédja területének egy részét.
Felfüggesztették Oroszország szavazati jogát az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében.
Az ukrán határ menti orosz katonai fenyegetés elhárítására tett lépések között szerepelhet az is, hogy amerikai csapatokat telepítenek a NATO azon kelet-európai tagállamaiba, amelyek fenyegetve érzik magukat – jelentette ki egy interjúban a NATO európai erőinek főparancsnoka.